Szlovák nyelv és irodalom

Néhány gondolat a szlovák nyelv tanításáról

Gimnáziumunkban mindig nagy jelentősége volt a szlovák nyelv színvonalas tanításának. A 70-es, 80-as, majd a 90-es években is – kivédendő az „alternatív”, azaz kétnyelvű oktatásra irányuló állampolitikai törekvést – elsődleges célunk a szlovák nyelv elsajátíttatásának magas foka volt. Hogy végzős diákjaink úgy tudják használni szóban és írásban a „második” nyelvet, hogy helyt tudjanak állni az érettségin, az egyetemi felvételiken, ill. érvényesülni tudjanak a szlovák és cseh tanítási nyelvű felső fokú intézményekben.
Szerettük volna mi is életszerűbbé és vonzóbbá tenni a szlovák nyelvi társalgást. Erre jó lehetőséget nyújtott az 1. évfolyamban választható, heti két órában tanított általános konverzáció. A tanterv alapján kiválaszthattunk néhány olyan témát, amelyet csoportos foglalkozás keretében jól fel tudtunk dolgoztatni tanulóinkkal. A szerzett tapasztalatokat, élményeket a „kötelező” szlovákórákon is hasznosítani tudtuk. A legkedveltebb a „Városunk nevezetességei és szépségei” c. téma volt, amelynek megvalósítása két tanórát vett igénybe. Az osztály diákjai az első órán négy csoportra osztva szlovák nyelvű beszámolót tartottak Zselíz város történelméről, Franz Schubert életpályájáról, műveiről, a klasszicista stílusról, a Schubert-parkról. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a következő tanórán „tanulmányi kirándulásra” indultunk. A szerzett ismereteket, tapasztalatokat felhasználtuk fogalmazásórákon, bekerültek az érettségi tételekbe is. Máig „élő”, jól feldolgozható téma a könyvtár, a különböző hivatalok, a posta meglátogatása, az éppen időszerű formanyomtatványok beszerzése, majd ezek helyes kitöltése a tanórákon.
Évtizedekig segítséget nyújtott a szlovák nyelv tanításában a 90-es évek elejéig rendszeresen megjelenő „”Priateľv” c. folyóirat. A tartalmas, színes lapot, amelyet minden diák előfizetett, jól tudtuk használni főleg a társalgási és fogalmazási órákon.
A szlovák nyelvi kommunikáció szintjét a kötelező tanórákon kívüli aktivitásokkal is emeltük.

Versenyeredmények

„Poznaj Slovenskú Reč” konverzációs verseny:

Évtizedek óta – és ma is – a 3. évfolyam minden diákja részt vesz a Poznaj Slovenskú Reč (Ismerd meg a szlovák nyelvet) elnevezésű konverzációs versenyen. A verseny iskolai, kerületi és országos szintű – a mai napig. Háromféle feladat megoldásából áll: konkrét téma alapján történő szövegalkotás, reprodukálás; szövegértelmezés, reprodukálás; jelenetalkotás, előadás, ill. az utóbbi években szövegalkotás, reprodukálás előre megadott szavak felhasználásával. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy diákjaink ebben az évente megrendezett igényes versenyben nagyszerűen megállták helyüket. Legeredményesebb versenyzőink a 80-as évektől napjainkig:
Ješko Mária (1980), kerületi 2. hely, felkészítő tanára: Kurucz Katalin
Dunajszky Zsófia, kerületi, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Duhony Éva (1987), kerületi 2. hely, felkészítő tanára: Kurucz Katalin
Malcsek Tünde (1991), országos 6. hely, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Molnár Katalin (1992), országos 3. hely, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Kováč Nóra (1997), kerületi 4. hely, felkészítő tanára: Dóka Erika
Pásztor Gábor (2001), országos 2. hely, felkészítő tanára: Kurucz Katalin
Saskői Linda (2002), országos 2. hely, felkészítő tanára: Kurucz Katalin
Morauszki András (2004), kerületi, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Tímár Tímea (2006), járási szint, 4. hely, felkészítő tanára: Miklós Zsuzsa

Hviezdoslavov Kubín

Érdekes és sikeres próbálkozás volt jól szavaló diákjaink bekapcsolódása 1985/86-tól a „Hviezdoslavov Kubín” elnevezésű szlovák nyelvű szavalóversenybe. Saját elhatározásukból vállalták az érdekes megmérettetést. A legnagyobb sikert ezen a versenyen Boldoghy Olivér, a későbbi jó nevű színész érte el, aki elképesztette a járási zsűrit természetes előadásmódjával. Különdicséretben részesült.

„Dobré slovo” szavalóverseny:

1998/99-től, a nyolcéves gimnázium megalakulásától a „kisgimisek” is bekapcsolódnak mind a konverzációs, mind a magyar alapiskolák diákjai számára szervezett „Dobré slovo” (Jó szó), napjainkra már nemzetközivé lett szavalóversenybe. Legjobb eredményeket elért diákjaink:
Mácsai Etelka (1999), kerületi szint, 3. hely, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Drobný Bianka (1999), kerületi szint, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Magda Katalin (1999), járási szint, felkészítő tanára: Biró Rózsa
Lőrincz Viktória (2006), kerületi szint, járási 2. hely, felkészítő tanára: Miklós Zsuzsa
Paluska Réka (2006), járási szint, felkészítő tanára: Miklós Zsuzsa
Gašparík Alexandra (2006), járási szint, felkészítő tanára: Biró Rózsa

„Prečo mám rád slovenčinu, prečo mám rád Slovensko”:

Pólya Réka (2000), járási szint, zsűridíjas, felkészítő tanára: Dóka Erika

1998 után megváltozott a politikai klíma, nagy társadalmi, gazdasági reformok kezdődtek, az EU tagjai lettünk, végre megalakult az egyetemünk is Komáromban. Végzős diákjaink egyre több helyen tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Szükségük van-e továbbra is a szlovák nyelv tanulására, minél jobb elsajátítására? A válasz egyértelmű igen. Hiszen érték az a szlováktudás, amellyel már mindenki bizonyos fokig rendelkezik! Saját országunkban való egyenrangú érvényesülésünk eszköze, a többi szláv nyelv és a körülöttünk élő szláv népek megismerésének és megértésének „kulcsa”.

Összeállította: Biró Béláné, Kurucz Katalin, Miklós Zsuzsa, Dóka Erika