Angol nyelv

Az idegennyelv-oktatás európai dimenziói

A hírközlő társadalom küszöbén az idegennyelvtudás jelentősége világszerte nagy mértékben növekedett. A globalizálódó, nemzetközi termelési, kereskedelmi, kulturális együttműködéssel sűrűn átszőtt világunkban a hasznosítható nyelvtudás felbecsülhetetlen érték minden szakterületen.
Az Európa Tanács az Európai Unióval közösen a 2001. esztendőt a „Nyelvek Európai Évé”-nek nyilvánította. Tették ezt annak fényében, hogy felhívják a figyelmet a sokszínű Európában a nyelvek óriási szerepére. Az EU egyik fő célkitűzése, hogy polgárai anyanyelvükön kívül lehetőleg két idegen nyelvet sajátítsanak el, megkönnyítve ezzel az emberek szabad mozgását és a gondolatok szabad áramlását az EU tagállamaiban. Ennek függvényében kidolgoztak egy átfogó nyelvoktatási nézőpontot, a Közös Európai Referenciakeretet, mely közös alapot teremt Európa-szerte a tantervkészítési irányelvek, tankönyvek, oktatási és vizsgaanyagok kidolgozásához. Meghatározza a nyelvtudás szintjeit, átfogóan bemutatja, milyen tudást és mely készségeket kell kifejleszteniük a tanulóknak a sikeres kommunikáció érdekében.
Az idegennyelv-oktatás fejlesztésére irányuló európai program és az új érettségi rendszer egyre nagyobb elvárásokat támaszt az alsó évfolyamokban folytatott munkával szemben.
A korszerű kommunikatív nyelvoktatás középpontjában a tanuló áll ill. az a törekvés, hogy a tanuló az idegennyelv-oktatás során olyan szakértelem birtokába jusson, melyek képessé teszik idegen nyelvi társalgásra, s lehetővé teszik számára, hogy kellő motiváció esetén a kötelező nyelvtanulás időszakát követően képes legyen idegennyelvtudását önállóan ápolni és továbbfejleszteni.
Mivel az idegennyelv-oktatás fő célkitűzése, hogy a tanulók használható nyelvtudásra tegyenek szert, fontos, hogy a nyelvet értelmes összefüggésekben, társalogva, cselekedve sajátíthassák el. A cselekedtetés mellett egy másik fontos módszertani alapelv a minél több érzékszervet mozgató „sokcsatornás” tanulás, növelve ezzel a tanulási folyamat hatékonyságát. A nyelvi összefüggések ill. új szókincs játékos formában történő rögzítése pedig lehetővé teszi, hogy a tanuló személyisége „szívvel-lélekkel” vegyen részt a tanulási folyamatban.
A játékos forma főleg a prima évfolyamban dominál, amikor a tanulók életkoruk folytán jobban igénylik a mozgást, az éneket és a játékot. A secunda, tertia és a quarta évfolyamokban azonban fokozatosan helyet cserél a kreatív munkával.
Egy idegen nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, egyben kultúraközvetítő szerepe is van. Napjainkban az idegennyelv-oktatás a multikulturális nevelés egyik fő területévé vált. A kommunikatív készség fejlesztése mellett előtérbe került a tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztése is, amely a nyitottság, a megismerni vágyás, és nem utolsó sorban a tolerancia terén igényel tőlünk változásokat.
Diákjaink a prima évfolyamtól kezdődően fokozatosan ismerkednek az angol nyelvet beszélő országok kultúrájával jó minőségű, korszerű tankönyvek, aktuális folyóiratok és a multimédia segítségével. A nyelvtanulási folyamat során a hasonlóságok és különbségek felfedezése által megtanulják elfogadni és tisztelni a másságot.

Halloween

Iskolánkban immár hagyománnyá vált az egyes nemzetközi ill. angol nyelvterülethez kapcsolódó ünnepek (Halloween, karácsony, anyák napja) megtartása. A programok előkészítésében főleg a prima, secunda és a tertia évfolyamok vesznek részt, de érdeklődés szerint a felsőbb évfolyamok diákjai is bekapcsolódhatnak. A műsorkészítésben rendszeresen teret kap a költészet, a zene, a dráma és a tánc is.
A kommunikatív módszer a tartalom alapú nyelvoktatásra épül. A témakörök meghatározásához a tanulók jelenlegi és jövőbeni szükségletein túl elsősorban érdeklődésük, meglévő ismereteik, tapasztalataik szolgálnak alapul. A témák feldolgozásában nagy segítséget nyújtanak a jó minőségű hang- és képanyaggal kiegészített, a tanulók életkorának megfelelő modern tankönyvek. Fontos, hogy a szövegek felkeltsék a tanulók kíváncsiságát, elgondolkodtassák, esetleg megnevettessék őket, lehetőséget nyújtsanak arra, hogy szárnyalhasson fantáziájuk, kibontakozhasson alkotóképességük. A tankönyvi szövegeket igény szerint rendszeresen kiegészítjük autentikus anyagokkal a multimédia alkalmazásával.
A tanulók optimális fejlődése érdekében elengedhetetlen a tartalmi és nyelvtani haladás összehangolása. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a kommunikatív szándék álljon az előtérben, s ehhez igazodjanak a megtanítandó nyelvi elemek, a szókincs és a nyelvi szerkezetek. Az új típusú érettségi vizsga színvonala azonban megkívánja, hogy a diákok alapos nyelvtani ismeretekkel is rendelkezzenek. Ennek tükrében már a prima évfolyamtól kezdődően az alapos és rendszeres tanulás fontosságára hívjuk fel diákjaink figyelmét. A nyelvtani szerkezetek elsajátításában a tanulók aktívan részt vesznek az ún. „felfedező módszer” alkalmazásával, melynek kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy felfedezzék a nyelvben rejlő szabályszerűségeket, s megalkossák saját nyelvtani szabályaikat.
A nyelvórák szerves részét képezi a „megtanulni tanulni” képesség fejlesztése is. A tanulók fokozatosan megismerkednek a különböző tanulási stratégiákkal és technikákkal, amelyek nemcsak abban segítik őket, hogy hatékonyabbá váljon a tanulási folyamatuk, hanem abban is, hogy önálló nyelvtanulóvá váljanak.
A jelenlegi idegennyelv-oktatásban fontos szerepet kap a projektmódszer. A projektek célja a tanulók nyelvtanulási kedvének fenntartása, fokozása azáltal, hogy lehetőséget kapnak a nyelvismeret hasznát közvetlenül megtapasztalni, az iskolai és az iskolán kívüli valóságot a nyelv eszközével összekapcsolni.
Mivel a projektmódszer kitűnő lehetőségeket kínál a négy nyelvi alapkészség (a beszédértés, az olvasásértés, a beszédkészség, az íráskészség) és a nyelvi hiányosságokat kiegyenlítő stratégiák alkalmazására, iskolánkban is a nyelvoktatás integrált részét képezi. Kezdetben egyéni, projektszerű ötleteket valósítunk meg, később azonban a projektek mind tartalmilag, mind formailag egyre komplexebbé válnak. A különböző munkaformák révén a tanulók megélhetik a közösen végzett munka örömét, lehetőséget kapnak egyéni képességeik kamatoztatására.
Egy idegen nyelvet megtanulni, a nyelvi korlátokat átlépni nem könnyű feladat. Angol szakos pedagógusként nap mint nap tapasztalom: diákjaim többségére jellemző, hogy a nyelvtől függetlenül gyengébb a kommunikációs képességük, csekély a tanulási motivációjuk, kevés az önbizalmuk, gyakori iskolai élményük a kudarc. Ezért szükségesnek tartom, hogy az oktatás során egy olyan gyermekközpontú, nyelvtanulóbarát környezet jöjjön létre, amelyben a tanár és diák, diák és diák kölcsönösen elfogadják egymást, amelyben az egyén és a csoport együtt és egymásért dolgozik, amelyben szabad hibázni (hiszen a hiba a tanulási folyamat szerves része), ahol mindenkinek lehet sikerélménye.
Fontos, hogy a tanulók kísérletezhessenek a nyelvvel és kijavíthassák hibáikat. A hatékony nyelvtanulás szempontjából lényeges, hogy a nyolcéves gimnázium alsó évfolyamaiban a diákok ráhangolódjanak a nyelvre, kedvüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, abban, amit tanulnak és abban is, ahogyan ezt teszik.

Virág Zsanett