Strasbourgi utam
Csáky Pál meghívására szeptemberben két teljes napot tölthettem Strasbourgban, ebben a gyönyörű, a francia-német határ közelében található városban.
Mind az utcák stílusa, mind az emberek közvetlensége, valamint a város hangulata az antikvitás korát idézte fel bennem. Nekünk „csákystáknak“ e pár nap alatt alkalmunk nyílt megcsodálni a főteret a Notre-Dame katedrálissal, a Petite Francét, mely a vérbajról kapta nevét, a sétálóutcában található kis butikokat, éttermeket és Strasbourg fő jelképét, az Európai Parlamentet. A hazahozott sok mágnes, fénykép és a kirándulás idején kötött ismerettségek arról tanúskodnak, hogy nemcsak a város egy szeletét láthattunk, hanem betekintést nyerhettünk az ottani emberek mindennapjaiba, életstílusukba, megfigyelhettük öltözködésüket, megtapasztaltuk nemzeti büszkeségüket (hanyagolják a világnyelvet), megkóstoltuk specialitásaikat, például a tarte flambét, és megtekintettük Strasbourg történelmi épületeit.
Egyetlen dolgot bánok csak a kirándulással kapcsolatban, hogy előtte sosem vágyakoztam Franciaországba, ez hiba volt, de szerencsére a Rákóczi Szövetség felhívására a kitelepítettekről írt pályázatomnak köszönhetően eljuthattam ide, Franciaország eme csodálatos szegletébe.
Verbók Noémi