Csáky Pál meghívására szeptemberben két teljes napot  tölthettem  Strasbourgban, ebben a gyönyörű,  a francia-német határ közelében található  városban.

Mind az utcák stílusa, mind az emberek közvetlensége, valamint a város hangulata az antikvitás korát idézte fel bennem. Nekünk  „csákystáknak“ e pár nap alatt alkalmunk nyílt megcsodálni a főteret a Notre-Dame katedrálissal, a Petite Francét, mely a vérbajról kapta nevét, a sétálóutcában található  kis butikokat, éttermeket  és Strasbourg fő jelképét, az Európai Parlamentet. A hazahozott sok  mágnes, fénykép és a kirándulás idején kötött ismerettségek arról tanúskodnak, hogy nemcsak a város  egy szeletét láthattunk, hanem betekintést nyerhettünk az ottani emberek mindennapjaiba, életstílusukba, megfigyelhettük öltözködésüket, megtapasztaltuk nemzeti büszkeségüket (hanyagolják a világnyelvet), megkóstoltuk  specialitásaikat, például a  tarte flambét,   és megtekintettük  Strasbourg  történelmi épületeit.

Egyetlen dolgot bánok csak a kirándulással kapcsolatban, hogy előtte sosem vágyakoztam Franciaországba, ez hiba volt, de szerencsére a Rákóczi Szövetség felhívására a kitelepítettekről írt pályázatomnak köszönhetően eljuthattam ide, Franciaország eme csodálatos szegletébe.

Verbók Noémi