Felvidéki barangolás a Rákóczi Szövetség támogatásával

By , 2015. October 30., Friday

Beszámolóm elején, mintegy megelőzve saját gondolataimat, bepötyögtem  a keresőbe a Felvidéki séta címszót, mondván a Google mindent tud. Na, igen, ez igaz lehet a német szavak névelőinek megállapításakor,  de nem tudna versenyre kelni  a lelkes kis Comenius – csapat /Hőnyi Julianna, Mészáros Rebeka, Faško Veronika, Sárai Bálint Zsombor/ felejthetetlen élményeivel, amelyeket Dóka tanárnő felügyelete alatt szereztünk október 16 — 18 – án, amikor bányavárosainkba kirándultunk. Hisz honnan is tudhatná,  hogy mikor még jóformán Selmecbányára sem értünk, az eső egyből lemosta rólunk az út porát, de még tán azt az ici-pici négyzetmilliméternyi kis helyet is megmosta a  fülünk töve mögött, amit az azelőtti este figyelmetlenül sikáltunk meg. Nos, ezután a  kis kitérő után, kérem, ne kelljen ecsetelnem, mennyire  esett az eső, s  hogy egyáltalán hány fokot  mutatott  a hőmérő, mert akármilyen rossz idő is volt pénteken, nem  sikerült kedvünket szegnie, főleg ha mi az „akkor sem lesz rossz kedvünk” hangulatban vágtunk neki az izgalmas útnak.

Így hát esernyőrengeteg közepette tekinthettük meg Selmecbánya nevezetességeit: az Óvárat, az Ásványtani Múzeumot, valamint a Kammerhof Bányászati Múzeumot. Elszánt csapatunk hősiesen kitartott a Petőfi – emléktábla megkoszorúzásakor  is, mialatt ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna.  Másnapra az esős idő úgy megsértődött, mivel előző nap nem foglalkoztunk vele, hogy kénytelenek voltunk  aranyló napsugarak tüzében megmászni Árva várának 600 lépcsőjét. Majd alaposan megkettőztük lépteinket, hogy idejében érhessünk a körmöcbányai városi múzeumban tartott tárlatvezetésre, amely Mátyás király egykori híres pénzverdéjét s annak emlékeit mutatta be. A csodálatos várostól elbűvölve és  finom teától eltelve tértünk vissza szerény hajlékunkba, a Zólyomi Faipari Szakközépiskola kollégiumába.

Vasárnap első állomásunk a zólyomi vár volt, ahol  egykori    vitéz költőnk, Balassi Bálint tiszteletére –  hogy budapesti vezetőnket  idézzem: „ …és hogy lássák, hogy itt jártunk, és nem feledkezünk el róla” –  megkoszorúztuk emléktábláját. Felvidéki kirándulásunk  végállomásaként pedig Besztercebányát kerestük fel, ahol egy kellemes kis séta után  a megemlékezés virágait helyeztük el Bél Mátyás szülőházánál és a Bethlen –  háznál.

Kis beszámolómat  mintegy összegezve néhány kulcsszóban foglalnám össze:  Comenius – csapat,  jó kedv,  hétvége, esernyős péntek, C-vitamin, verőfényes szombat, jó kedv, nevetés, magyarságtudat, felvidéki bányavárosok,  sok-sok tea, jó kedv, történelem,  séta …

A jó kedvet  írtam már?

Verbók Noémi

A Comenius Gimi Strasbourgban

By , 2015. October 21., Wednesday

Mint az már ismeretes, Riedl Regina barátnőmmel Csáky Pál európai parlamenti képviselő úr által meghirdetett pályázatára sikeresnek ítélt pályamunkákat küldtünk, amelynek folyományaként rövid strasbourgi látogatást nyertünk. Miután megtudtuk Reginával, hogy együtt utazunk megérdemelt strasbourgi utunkra, csak úgy repült az iskolában töltött idő. Mivel felügyelet nélkül nem mehettünk, felkértük Jankus Zsolt tanár urat, kísérjen el bennünket. Kedden indultunk Pozsonyból autóbusszal, október hatodikán, az aradi vértanúk emléknapján a késő esti órákban. Először csak félve tekintgettünk körbe, hogy kik is lesznek utitársaink. Az út hosszú és fárasztó volt, viszont az élmény és a város magával ragadott mindannyiunkat, így a fáradtság szikrányi jele sem látszott meg rajtunk. A hotel, amelyben elszállásoltak, szép volt és kényelmes. Megérkezésünk napján a program főként az Európai Parlament köré szerveződött. Elsőként finom ebéddel vártak minket, azután részt vehettünk az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol Angela Merkel német kancellár mellett Franciaország köztársasági elnökét, Francois Hollande urat is láthattuk és hallhattuk szónokolni. A nap további részében megtekinthettük az Európai Parlament többi részét, beszélgethettünk Csáky Pál képviselő úrral, aki a beszélgetés után vacsorára várt bennünket a belváros egyik elegáns éttermében. Másnap utunk újra az Európai Parlamentbe vezetett, ahol Kisebbségi Intergroup – ülésen vehettünk részt. Újabb ebéd várt bennünket a belvárosban, s ebéd után az Ill folyót szeltük át egy sétahajóval. A sétahajókázás után szabadjára engedték a „Csáky-csoportot”. Mi, a Comenius-csapat megtekintettük a Notre Dame – katedrálist, felmentünk a toronyba, hogy felülről tekintsünk le a gyönyörű városra. Szuveníreket vásároltunk, megnéztük a közelben lévő nevezetességeket, és még kávézni is volt időnk. A szabadprogram végeztével mindenki összegyűlt, és indulhattunk haza. Az út újra hosszadalmas volt, de akik barátságot kötöttek, kitöltötték a hosszú út idejét. Elhatároztuk, hogy jövőre is élünk a pályázati lehetőséggel, mert maradt még bőven látnivaló Strasbourg városában.

Pólya Tamara, II. osztály

Nyelvek Európai Napja

By , 2015. October 6., Tuesday

Az Európa Tanács kezdeményezésére 2001 óta létezik a nyelvek európai napja. A minden év szeptember 26-án megrendezett eseményen a földrészen számos rendezvény zajlik a résztevő 47 tagállamban.

A mi iskolánk idén először kapcsolódott be szeptember 28-án egy családias hangulatú, szórakoztató délutáni órával. A legnagyobb hangsúlyt az iskolánkban tanult négy nyelvre helyeztük, ami a magyar, szlovák, angol és német. Diákjaink a négy ország kultúráját, nyelvét és jellegzetességeit bemutató projekteket készítettek, minden nyelvhez egy nyelvtörőt csatolva. Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényét mind a négy nyelven hallhattuk négy diák felolvasásában. Majd a nyelvek különböző nyelvjárásait bemutató videókat is láthattunk. A programot lezáró és egyben a legizgalmasabb rész a nyelvi kvíz volt.

Úgy gondolom, a nap témája hozzánk különösen közel áll, hiszen mind a kétnyelvűség és az idegen nyelvek használata érint minket.

Egy nagyon jó hangulatú, tanulságos délutánt tölthettünk együtt, amiért nagy köszönet Kiánek tanárnőnek.

Reménység Dóra, III. osztály